Ugrás a tartalomra
GyógyInfók
5. ablak · Kódok olvasása

Hogyan olvass egy BNO-kódot?

Megjelent:

A zárójelentésen, az ambuláns lapon és a táppénzes papíron is ott van: egy betű és néhány szám. Ez a BNO-kód. Ha tudod, hogyan épül fel, sokkal kevésbé ijesztő.

Mi a BNO?

A BNO a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ICD nevű osztályozásának magyar változata. Magyarországon a tizedik revíziót, a BNO-10-et használjuk; ezt az 1990-es évek közepén vezették be az ellátásban. A rendszer célja, hogy ugyanazt a betegséget mindenhol ugyanazzal a kóddal jelöljék: a háziorvosnál, a szakrendelőben, a kórházban és a statisztikában is.

A kód tehát elsősorban nyilvántartási és elszámolási eszköz. Nem helyettesíti az orvos szöveges leírását, csak besorolja a megállapított állapotot egy közös rendszerbe.

A kód felépítése

Egy BNO-10 kód így néz ki: M54.5.

RészPéldaMit jelent?
BetűMA fejezet (illetve annak egy része): itt a csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei
Két számjegy54A háromkarakteres kategória: hátfájás
Tizedes (ha van).5Az alkategória, a pontosítás: deréktáji fájdalom

Nem minden kódnak van tizedese. Az I10 például önmagában is teljes kód (esszenciális magas vérnyomás). A hazai nyomtatványokon és programokban a kódot sokszor pont nélkül, öt karakterre kiegészítve írják, például M5450. Az ötödik karakter hazai bontás vagy kitöltő nulla, a kód lényegén nem változtat.

Gyakori rövidítések a kód mellett

  • k. m. n. – közelebbről meg nem határozott. Az orvos tudja, milyen jellegű a probléma, de a pontosabb altípus nincs megállapítva vagy nem lényeges.
  • m. n. o. – máshova nem osztályozott. Az állapot nem fér bele a rendszer egyik pontosabb kategóriájába sem.
  • gyanú – a papíron szövegesen szerepelhet, hogy a diagnózis még nem igazolt. Ilyenkor gyakran tünetkódot (R betűs kódot) vagy megfigyelést jelölő kódot használnak.

Miért van több kód egy papíron?

Mert egy ellátásnak lehet fődiagnózisa (amiért elsősorban ellátták a beteget) és kiegészítő diagnózisai (társbetegségek, szövődmények, a baleset körülménye). Egy csuklótörésnél például a sérülés kódja mellé külön kód kerülhet arra, hogy az illető elesett. Ez nem azt jelenti, hogy több bajod van, mint gondoltad, csak azt, hogy a kódolás minden lényeges körülményt rögzít.

A 21 fejezet röviden

KódtartományFejezet
A00–B99Fertőző és parazitás betegségek
C00–D48Daganatok
D50–D89Vér, vérképző szervek, immunrendszer
E00–E90Endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek
F00–F99Mentális és viselkedészavarok
G00–G99Idegrendszer
H00–H59Szem és függelékei
H60–H95Fül és csecsnyúlvány
I00–I99Keringési rendszer
J00–J99Légzőrendszer
K00–K93Emésztőrendszer
L00–L99Bőr és bőralatti szövet
M00–M99Csont-izomrendszer és kötőszövet
N00–N99Urogenitális rendszer
O00–O99Terhesség, szülés, gyermekágy
P00–P96A perinatális szakban keletkező állapotok
Q00–Q99Veleszületett rendellenességek
R00–R99Tünetek, panaszok, kóros leletek
S00–T98Sérülés, mérgezés
V01–Y98A megbetegedések és halálozás külső okai
Z00–Z99Az egészségi állapotot és az ellátással való kapcsolatot befolyásoló tényezők

A WHO ezen felül az U betűt különleges, átmeneti célokra tartja fenn.

Mire figyelj?

A kód akkor is lehet pontatlan, ha a szöveges diagnózis jó: elírás, rossz tizedes, régi, már érvénytelenített kód. Ha a papíron a szöveg és a kód nem egyezik, kérdezz rá a rendelőben. Mivel a kódot az egészségbiztosító és a statisztika is felhasználja, a javítást érdemes kérni, nem csak fejben tartani.

A BNO-kód magyarázata nem diagnózis. Hogy egy kód a te esetedben mit jelent, azt a kezelőorvosod tudja megmondani.

← Vissza az ügyintézés asztalhoz